A legtöbb családban rendszeres vitaforrás, hogy a számítógépes játékok milyen káros hatással vannak a gyerekek személyiségére, fejlődésére. A szülők szerint időrablók, agresszívvá tesznek és negatívan hatnak a tanulásra, munkára is. Emiatt nagyon sokan erősen korlátozzák a játékra fordítható időt gyermekeik számára, de a káros hatásoktól való félelmükben akár teljesen el is tilthatják őket a géptől.
Vitathatatlan, hogy a túlzásba vitt videójátékozás roncsolja a szemet, az állandó ülés nem tesz jót az izmoknak és a csontoknak, a napi több óra gép előtt töltött idő pedig nem hagy időt más tevékenységekre, és az emberek egy részénél akár függőség is kialakulhat. Azonban a rendszeres videójátékozás, ha mértékkel űzzük, számtalan képességet fejleszt, amelyből az élet más területein is profitálhatunk.
Tervezés, problémamegoldó képesség
Már a legegyszerűbb tilitoli játék is segít az agy karbantartásában, hiszen egy-két lépéssel mindig előbbre kell járnunk, ismernünk kell a lépéseink következményeit. Ez a kis edzés elménk számára pedig már önmagában elegendő ahhoz, hogy késleltesse a demencia kialakulását. A stratégiai játékokban a tervezés igénye hatványozottan jelen van, hiszen minden lépésünket alá kell rendelnünk egy hosszú távú célnak. Fel kell derítenünk az ellenfeleink erősségeit és gyengeségeit, és aszerint kell cselekednünk. Sokszor kell átvészelnünk ínséges időket, amely után vagy sikerül újra talpra állnunk, vagy pedig el kell fogadnunk a vereséget. Ez a fajta gondolkodásmód pedig segítségünkre lehet később a karrierünk felépítésében és pénzügyeink menedzselésében.
Térlátás, reakcióidő
Különösen a lövöldözős játékokra jellemző, hogy sokfelé kell figyelnünk egyszerre: folyamatos mozgásban kell lennünk, céloznunk kell, ügyelnünk kell a leselkedő veszélyekre, fel kell kutatni a következő fedezéket. Ezek a tevékenységek egyszerre fejlesztik a térlátást és a szem-kéz koordinációt. Sok FPS rendkívül dinamikus, a másodperc törtrésze alatt kell fedezékbe bújni, kiválasztani a megfelelő fegyvert, majd célozni és lőni, ez nagyon gyors reakcióidőt kíván. Az a képesség pedig, hogy a való életben is képesek legyünk gyorsan jó döntéseket hozni, felbecsülhetetlen kincs.
Társaság, nyelvtanulás
Tévhit, hogy a képernyő előtt töltött idő elszigetel a többi embertől. A televíziónál valóban megfigyelhető ez a hatás, hiszen ez egy passzív tevékenység, a videójátékokra azonban épp az ellenkezője igaz! Az emberek többsége nem szeret magányosan játszani. Nincs is jobb annál, mint hogy a baráti társaság összeüljön egy lanpartira, majd egy pizza mellett kibeszéljék, ki melyik pályát tartotta nehéznek vagy könnyűnek. Így a játékosok megtanulják a kooperációt: összehangolják a feladataikat, közösen keresik a megoldást a problémákra, sőt akár vezetői képességekre is szert tehetnek. Emellett a modern játékok jelentős része az online térben zajlik, ahová a világ minden tájáról bekapcsolódhatnak a játékosok. Egy ilyen nemzetközi környezetben pedig rá van kényszerítve az ember, hogy elkezdjen használni egy idegen nyelvet, legtöbbször az angolt. Így az iskolában tanult irodalmi nyelv mellett az élőbeszédet és a szlenget is elsajátítják a játékosok. A nyelvtanulásnak pedig kevés hatékonyabb formája létezik.
Összefoglalva
A számítógépes játékok tehát nem ördögtől valók, amikkel felesleges időpocsékolás foglalkozni. Egy nehéz nap után kikapcsolnak, levezetik a feszültséget, feltöltenek. Kisgyermekek esetében természetesen a szülők vállán nyugszik a felelősség, hogy az életkoruknak és személyiségüknek megfelelő játékokkal engedjék játszani csemetéiket. Számukra a játék jelentheti az első lépcsőt ahhoz, hogy magabiztosan bánjanak a számítógéppel, ami modern világunkban kikerülhetetlen. Mindemellett nem szabad megfeledkezni a mértéktartásról. Töltsünk sok időt családtagjainkkal és barátainkkal a képernyőn túl is, sportoljunk, menjünk ki a szabadba, ne a videójáték jelentse az egyetlen szórakozási formát.
